Nyílt forrás a közszférában (5. rész): Első pillantás a közbeszerzési felhívásra

Az ígéreteknek megfelelően megjelent a közbeszerzési értesítőben a szoftverlicencek beszerzésére kiírt részvételi felhívás.

Ez egy olyan lehetőség, amelyet a nyílt forráskódot és a nyílt szabványokat támogató közösségnek meg kell ragadnia: ez az első eset, hogy lehetőség van ezeknek a megoldásoknak a jelentősebb elterjesztésére a közigazgatásban és az oktatásban.

A siker alapvetően azon múlik, hogy képesek-e a különböző profitorientált és non-profit szervezetek összefogni a közös cél érdekében.

A következőkben áttekintjük a kiírás tartalmát.

Részteljesítések

6 részteljesítést definiáltak:

  1. Microsoft vagy azzal egyenértékű közigazgatási intézményi licenckonstrukciók (keretösszeg: 10 milliárd Ft)
  2. Microsoft vagy azzal egyenértékű oktatási intézményi licenckonstrukciók (keretösszeg: 2 milliárd Ft)
  3. Novell vagy azzal egyenértékű közigazgatási szoftverlicencek (keretösszeg: 4 milliárd Ft)
  4. Novell vagy azzal egyenértékű oktatási szoftverlicencek (keretösszeg: 2 milliárd Ft)
  5. Nyílt szabványokon keresztüli teljes együttműködést biztosító közigazgatási szoftverlicencek (keretösszeg: 4 milliárd Ft)
  6. Nyílt szabványokon keresztüli teljes együttműködést biztosító oktatási szoftverlicencek (keretösszeg: 2 milliárd Ft)

A szerződés időtartama mindegyik esetben 4 év.

Különbségek az eredeti bejelentéshez képest

Az összesített keretösszeg megfelel az előzetesen bejelentett értéknek, azonban eredetileg 12 milliárd Ft-os összegről szólt a bejelentés a nyílt forráskódra épülő megoldások számára.

Ezzel szemben a kiírás szerint a 12 milliárd Ft-ból 6 milliárd nevesítve, Novell szoftverlicencek beszerzésére lesz fordítva. Természetesen a Novell sok terméke épül nyílt forráskódú komponensekre, de általában a termék gyártók hasonló nevesítése a gyártóhoz láncolás egyik eszköze.

További módosulás a korábbi bejelentésekhez képest, hogy "nyílt szabványokról" van szó a nyílt forráskódra épülő megoldások megkövetelése helyett.

Nyílt szabvány vagy nyílt forrás?

A nyílt szabványokra épülő megoldás komponensei között, illetve a külvilággal, szabványosított csatornákon keresztül, szabványosított formátumokkal cserél adatot. Ezek a szabványok nyíltan elérhetők bárki számára, így lehetőség van a nyílt szabványokra épülő rendszerek egyes komponenseit különböző gyártóktól beszerezni, így a legelőnyösebb, legköltséghatékonyabb megoldást választhatjuk.

Ennek az elvnek a kiterjesztése a nyílt forráskódra épülő megoldás, ahol nemcsak az egyes komponensek kapcsolódási pontjai jól definiáltak, hanem a teljes megvalósítás hozzáférhető, így még egyszerűbb és hatékonyabb lehet az integráció a többi komponenssel. A szoftverfejleszésből ismert fogalmakkal élve a nyílt szabványú megoldás "black box" míg a nyílt forráskódú megoldás "white box" integrációt tesz lehetővé.

Egy nyílt szabványokra épülő rendszer általában alkalmaz nyílt forráskódú komponenseket is, ötvözve speciális, zárt komponensekkel. Pragmatikusan megközelítve a kérdést: egy jól megtervezett és megvalósított, nyílt szabványokra épülő, de esetenként zárt forráskódú komponenseket is használó rendszer hatékonyabb lehet, mint egy ideológiai alapon, kizárólag nyílt forráskódra épülő megoldás. Ezért szakmailag helyes a kiíró döntése.

Ugyanakkor egy elvileg nyílt szabványokra épülő megoldás is válhat a gyakorlatban az adott gyártóhoz láncoló megoldássá. Ilyen eset lehet, ha a szabvány hivatkozik olyan elemekre, amelyek nem szabványosítottak, vagy akár kapcsolódó szabadalmak akadályozzák meg az alternatív megvalósítások létrehozását. Tipikus példa az OpenXML formátum kritikusai részéről, hogy a szabvány közvetlenül hivatkozik "word95" típusú formázásra, amelynek pontos jelentését nem tartalmazza a szabvány. Hasonló vádak érték az ODF formátumot is.

Sok esetben a szabványok olyan technikai részleteket hagyhatnak szabályozatlanul, amelyek miatt két, teljesen szabványos megvalósítás nem képes egymással adatot cserélni. Ez természetesen azt is jelzi, hogy az adott szabványt át kell dolgozni, hogy elérje célját.

A valóságban a felhasználók többsége a szabványosított lehetőségeknek csak egy részét használja ki, tehát két komponens, bár nem 100%-ban képesek megvalósítani egy adott szabványt, de mégis hatékonyan tud adatot cserélni.

Gyakorlati szempontból tehát az a fontos, hogy olyan nyílt szabványokat használjon a kiválasztott megoldás, amelyre több, egymástól független, egymással adatot cserélni képes megvalósítás is elérhető.

A beszerzési folyamat

A beszerzés lebonyolítása két szakaszból álló tárgyalásos eljárás lesz:

  • A jelenleg folyamatban lévő első, "részvételi szakasz" egyfajta előminősítés: azok a jelentkezők jutnak tovább, akik igazolni tudják, hogy megfelelnek a meghatározott pénzügyi, gazdasági és szakmai feltételeknek.
  • A második "ajánlattételi szakaszban" a továbbjutott jelentkezők számára a kiíró megküldi a részletes ajánlattételi felhívást a részletes adatokkal. Az erre a felhívásra adott ajánlatok alapján választ ki a kiíró minden részteljesítésre 3 - 3 ajánlattevőt.

Az eljárás eredménye keretmegállapodás lesz a kiválasztott jelentkezőkkel. Ezután a központosított közbeszerzésben résztvevő szervezetek az igénybe venni kívánt terméktől illetve szolgáltatástól függően közvetlenül kiválaszthatják a szállítót.

Amennyiben a beszerezni kívánt termékek, szolgáltatások egyedi kiszolgálást feltételeznek, célszerű a szervezeteknek a keretmegállapodásban résztvevők közötti verseny újranyitásával kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot.

Arról, hogy pontosan milyen licenceket fog igényelni a kiíró az 5. és 6. részteljesítés keretében, egyelőre keveset tudunk. Egyes vélemények szerint maga a kiíró sem tudja pontosan, hogy mire van szükség, és az ajánlattételi szakasz folyamán fog kialakulni a végleges termék- és szolgáltatás lista.

Azt már most tudjuk, hogy milyen termékek és szolgáltatások nem szerepelhetnek ebben a közbeszerzésben:

  • ERP (vállalatirányítási szoftverek) szoftverek (pl.: Microsoft AX (Axapta) és NAV (Navision) termékek),
  • Tartalom kezelő rendszerek, mint pl. az iratkezelő szoftverek valamint
  • Szoftver alkalmazások fejlesztése, mint szolgáltatás;
  • Adatfeldolgozó szoftverek;
  • Adatbányászati és üzleti elemző szoftverek;
  • Távoli és tantermi oktatást támogató keretrendszerek;
  • Biztonsággal összefüggő szoftverek és ezek fejlesztőeszközei;
  • Üzleti intelligencia-alapú elemzéseket elvégző (Business Intelligence) szoftverek;
  • Multidimenzionális adattároló technológiát alkalmazó szoftverek;
  • Webes megjelenítést támogató keretrendszerek.

Tudunk-e élni az eséllyel?

A nyílt forráskódot és nyílt szabványokat támogató közösség megkapta azt az esélyt, amelyet már évek óta követelt magának: teljes értékű helyet a központosított közbeszerzésekben. Kérdés, hogy élni tud-e a közösség a lehetőséggel.

Egy biztos: az 5. és 6. részteljesítésre kiválasztott szervezetek, illetve közös jelentkezés esetén csoportok, hosszú évekre meghatározhatják a nyílt szabványok és a nyílt forráskód terjedésének lehetőségeit.

Trackback URL for this post:

http://mattakis.com/trackback/28

Comments

Hát nem nagyon értek egyet

Hát nem nagyon értek egyet azzal, hogy ezzel a lépéssel megkapták az esélyt.... Arra nagyobb sansz van, hogy a végkifejlet az lesz, "na ugye megmondtuk, nem alkalmas a nyílt forrás a közig alkalmazásra..."

Azt azért nem értem, hogy lovas nemzet létünkre, hogy ülhetünk mindig fordítva a lovon...

Post new comment

The content of this field is kept private and will not be shown publicly.
  • Web page addresses and e-mail addresses turn into links automatically.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • Lines and paragraphs break automatically.

More information about formatting options

CAPTCHA
This question is to prevent automated spam submissions.
Image CAPTCHA
Copy the characters (respecting upper/lower case) from the image.