Nyílt forrás a közszférában (2. rész): Nyílt forrásra épülő üzleti modellek

A sorozat első részében röviden áttekintettük a kormányzat terveit a nyílt forrású szoftverek beszerzésére kiírandó 12 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésről.

A sajtó sajnos a legritkább esetben tesz különséget a nyílt forráskódú (open source) és az ingyenes (freeware) szoftverek között. Ugyan a legismertebb nyílt forráskódú szoftverek valóban licencdíj fizetése nélkül hozzáférhetők, a nyílt forráskódú szoftverek legnagyobb előnye, hogy a felhasználó nemcsak a felhasználás jogát kapja meg a szoftver gyártójától, hanem a továbbfejlesztés és a továbbértékesítés jogát és lehetőségét is.

Természetesen különböző nyílt forráskódú licencek léteznek, amelyek a szoftvert felhasználó felet különböző mértékben korlátozzák. Ezek főbb típusai:

  • Megengedő licencek: Ezek a licencek nagyon kevés korlátozást tartalmaznak. Megengedik a nyílt forráskódú komponensek zárt forrású megoldásokban történő, módosított felhasználását is. Például: BSD licencek, Apache 2.0 licenc.
  • Korlátozó (copyleft) licencek: Ezek a licencek általában megkötik, hogy a módosított és továbbterjesztett változatoknak is nyílt forrásúaknak kell lenniük, ugyanazon feltételek mellett. Legismertebbek a GPL és LGPL licencek.

Tekintve, hogy a világ bizonyos részein (pl. USA) lehetőség van szoftverszabadalmak bejegyzésére, ezért nem elegendő csupán a szerzői jogi értelemben vett licenc megszerzése a szoftvernek, hanem az abban szabadalmak által védett szoftverrészek, algoritmusok felhasználására is engedélyt kell szereznünk. Ezért az újabb nyílt forrású licencek már tartalmaznak erre vonatkozó kitételeket, mint például a GPL v3 vagy az Apache 2.0 licenc.

Érdekes újdonság, hogy kifejezetten webes alkalmazások nyílt forráskódú terjesztéséhez is megjelentek licencek, mint például az AGPL licenc. A hagyományos licencek esetében a webes alkalmazások felhasználói nem minősültek a forráskód felhasználóinak, így lehetőség van arra, hogy egy GPL licencű webes alkalmazást "kvázi zárt forrásúvá" alakítsuk. AGPL licenc esetében a webes alkalmazás minden felhasználójának joga van az alkalmazás forráskódjának elérésére és az AGPL licenc szerinti felhasználására.

Felmerül a kérdés, hogy ha a forráskód minden vásárlónak, felhasználónak a rendelkezésére áll, akkor mégis hol az üzlet a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztői számára?
Elsősorban a terméktámogatás, értéknövelt szolgáltatások, oktatás és minősítés területén találunk üzleti lehetőségeket a fejlesztők szempontjából.

A felhasználók szempontjából a nyílt forrású megoldások használatának fő előnye a befektetések értékének védelmében, vendor lock-in csapdák elkerülésében rejlik. Egy nyílt forrásra épülő szoftver nem függ az eredeti beszállítótól, a felhasználó igényeinek megfelelően akár több beszállítót is versenyeztethet a legjobb ár és hatékonyság eléréséhez. A felhasználó védve van a beszállító esetleges üzleti kockázataitól is, mint például csőd vagy egyszerűen a támogatási tevékenység megszűnése.

Nyílt forrású megoldások esetében a testreszabás költségei is alacsonyabbak lehetnek: a helyi viszonyokat jól ismerő kisvállalkozásokat is felkérhetünk speciális módosítások elvégzésére olyan esetekben is, ha az alaprendszer fejlesztését végző szervezetek, vállalkozások ezeket a fejlesztéseket nem kívánják elvégezni.

A következőkben áttekintünk néhány népszerű üzleti modellt, amelyek a nyílt forráskódú szoftverek használatára épülnek:

Terméktámogatás, értéknövelt szolgáltatások
Ebben a modellben a szoftver egésze elérhető valamilyen nyílt forráskódú licenc alatt, és a vállalkozás terméktámogatásból, oktatásból, illetve egyéb értéknövelt szolgáltatásból finanszírozza a működését.

Sok esetben a szoftvert nem egy cég, hanem több cég, szervezet és magánemberek csoportja fejleszti egy közös, non-profit projekt keretén belül. Az egyes cégek (egymással versenyezve) erre a közös alapra építve nyújtanak a végfelhasználók számára csomagolt, minőségbiztosított terméket.

Kettős licencelés
Általában valamilyen korlátozó (főként GPL vagy AGPL) licenc alatt elérhető a rendszer a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztői számára, míg üzleti, zárt forráskódú alkalmazások készítéséhez meg kell vásárolni a megfelelő licenct. Főleg alkalmazásfejlesztők által használt komponensek gyártói használják ezt a modellt.

Közösségi és üzleti szoftverváltozatok
Ebben a modellben egy csökkentett funckionalitású "közösségi" verzió ingyenesen hozzáférhető, és akár továbbfejleszthető, míg a teljes funkcionalitású változat licencdíj ellenében érhető el. Általában a kettős licencelés modellel együtt használják.

A legtöbb esetben a vállalkozások kevert üzleti modelleket használnak, tehát a többletfunkciókat tartalmazó zárt licencű változatokat kínálnak az nyílt forrású, korlátozott funkcionalitású verziók mellé.

A következő részben bemutatunk néhány példát a különböző üzleti modellek használatára.

Trackback URL for this post:

http://mattakis.com/trackback/23

Comments

Post new comment

The content of this field is kept private and will not be shown publicly.
  • Web page addresses and e-mail addresses turn into links automatically.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • Lines and paragraphs break automatically.

More information about formatting options

CAPTCHA
This question is to prevent automated spam submissions.
Image CAPTCHA
Copy the characters (respecting upper/lower case) from the image.